Összeállította - zostavil: Cucor Roland
Mélyen városunk felszíne alatt fontos forrásvonal húzódik. A helybéliek számára bizonyíthatóan erre a tudományos tényre csak a 20. század közepén az első geológiai fúrásnak köszönhetően derült fény.
Pod naším mestom, hlboko v zemi, sa tiahne dôležitá pramenná tepna. Pre miestne obyvateľstvo sa hmatateľne tento vedecký fakt potvrdil až v polovici 20. storočia vďaka prvému geologickému vrtu.
Párkány mindig is szoros kapcsolatban volt a vízzel. A Duna itt léte nagyban meghatározta és formálta az egykori kis település jellegét. E két rövid írás gazdag képanyaggal kiegészítve arra mutat rá, hogy a víz hogyan segítette, illetve mennyire nehezítette meg az itt élő emberek életét. Ja, és nem utolsó sorban, ne feledkezzünk meg a föld mélyén található termálforrásunkról sem, arról a drága kincsről, amellyel mindenkor józanul és okosan kell gazdálkodni.
Reméljük, hogy a „megfelelő támogatásnak" köszönhetően a közeljövőben megjelenhet Vércse Miklós legújabb írása. A nyugalmazott pedagógus, műfordító ezúttal a párkányi termálfürdő Vadas I. (1978) történetét dolgozta fel a kezdetektől - 1973 (a geológiai fúrás időpontja) - egészen napjainkig. Bízzunk abban, hogy ezt az érdekes es tartalmas új kiadványt nemcsak a helybéliek, hanem az ide látogató turisták is majd élvezettel lapozgatják.
Mélyen városunk felszíne alatt fontos forrásvonal húzódik. A helybéliek számára bizonyíthatóan erre a tudományos tényre csak a 20. század közepén az első geológiai fúrásnak köszönhetően derült fény.
Arégmúlt időkben Párkány bizonyos részeit nagy árterületek képezték. Ezeken a helyeken szinte egész évben úgymond állt a víz. Ám ma már kevesen tudják, hogy ezek mellett városunk egyik pontján még egy artézi forrás is létezett.
A múlt század 30-as éveinek végén az akkori városi vezetőség többek között e forrás körüli kis építmény létrehozásának a gondolatát vetette fel. Ennek kialakítására a Szent Imre tér végén a mostani Casablanca étteremmel majdhogynem szembeni helyen került sor, ahol az artézi forrás szabadon csordogált. A földbe mélyített, kibetonozott téglalap alakú négyszögben (kb. 2x3 méter), amely vaskorláttal volt körbevéve lépcsők vezettek az artézi forrás vizéhez. (N47° 48.034' E18° 43.385')
A helyi lakosoknak az új építményt 1940-ben adták át. Az avató ünnepségen beszédet mondott Dlouhý László Párkány akkori polgármestere. Díszőrséget álltak a párkányi cserkészek. A kiépült artézi forrást a helybéliek örömmel fogadták és használták. Ám nem sokáig. Ugyanis 1949-ben ment végbe a Duna mellett található „öreg fürdő" - Vadas II. (épült 1952-ben) termálvíz forrásának a feltárása. A geológiai fúrás 97 méter mélységig történt (41 Celsius / 7 liter szekundum). Sajnos ennek következtében érdekes módon a városi artézi forrás vize lassan apadozni kezdett. Napjai meg voltak számlálva. Miután a forrás végleg eltűnt, a helye még sokáig üresen tátongott, majd földdel betemették és annak egykori létezését az emberek mára már szinte teljesen elfelejtették. Ha netán arra sétálunk, az építmény beton teteje a földből még úgy ahogy látszódik.
Az egykori párkányi artézi forrás vizének csobogása már régóta nem hallatszik, ám egyik művileg kialakított távoli „társa" ott található a Sétálóutca közepén, hogy főleg a tikkasztó nyári kánikulákban az arra járók-kelők szomjukat olthassák belőle, mint azt hajdanán a helyiek az artézi forrás üdítő vizéből tették.
Naše mesto bolo vždy v úzkej spojitosti s vodou. Prítomnosť Dunaja cez stáročia vo veľkej miere ovplyvňoval a formoval charakter tejto malej usadlosti. Tento článok, poukazuje na to, ako voda tu žijúcim ľuďom pomáhala resp. ako im niekedy strpčovala život. No a v neposlednom rade nezabúdajme ani na náš vzácny geotermálny prameň, na ten poklad, s ktorým vždy treba hospodáriť triezvo a rozumne.
Dúfajme, že vďaka „patričnej podpory" čoskoro bude vydaná najnovšia knižka Miklósa Vércseho. Pedagóg na dôchodku, prekladateľ tentokrát spracoval históriy štúrovského termálneho kúpaliska VADAS I. (1978) od počiatkov 1973 (geologický vrt) až po súčasnosť. Verme tomu, že táto zaujímavá a obsažná nová publikácia si nájde svojich čitateľov nielen medzi obyvateľmi nášho mesta, ale taktiež si ju obľúbia aj návštevníci Štúrova.
Pod naším mestom, hlboko v zemi, sa tiahne dôležitá pramenná tepna. Pre miestne obyvateľstvo sa hmatateľne tento vedecký fakt potvrdil až v polovici 20. sto-ročia vďaka prvému geologickému vrtu.
V minulosti tvorili niektoré časti mesta veľké záplavové územia. Na týchto miestach takmer počas celého roka takpovediac stála voda. Avšak dnes už len málokto vie, že popri nich na jednom bode existoval aj artézsky prameň. Na konci tridsiatych rokov minulého storočia sa zaoberalo vtedajšie vedenie mesta aj otázkou vybudovania malej stavby okolo tohto vzácneho prameňa. Tento projekt sa realizoval na konci Námestia sv. Imricha, temer oproti dnešnej reštaurácii Casablanca, kde artézska voda samovoľne vyvierala zo zeme. K prameňu vyhĺbili jamu obdĺžnikovi-tého tvaru (cca. 2x3 metrov), ktorú následne vybetónovali a osadili železným zábradlím. (N47° 48.034' E18° 43.385')
K artézskej vode viedli schody. Túto novostavbu odovzdali miestnym obyvateľom do užívania v roku 1940. Na malej slávnosti konanej pri tejto príležitosti, sa prítomným prihovoril vtedajší parkanský starosta Dlouhý László. Cestnú stráž tvorili miestni skauti. Obyvatelia prijali vystavanú artézku s radosťou. Avšak netešili sa z nej dlho. Totiž v roku 1949 prebiehalo odkrytie termálneho prameňa „starého kúpaliska" VADAŠ II. (postavené v roku 1952). Geologický vrt bol realizovaný do hĺbky 97 metrov (41 Celzius, 7 litrov za sekundu).
Žiaľ, dôsledkom toho voda ar-tézky začala postupne ubúdať. Jej osud bol spečatený. Miesto prameňa po jeho úplnom vyschnutí ešte dlho zívalo prázdnotou. Neskôr ho zakryli zeminou, a tak niekdajšie jestvovanie artézky takmer padlo do úplného zabudnutia. V súčasnosti vidno už iba vrchnú betónovú časť artézky, ktorá ako tak vyčnieva zo zeme.
Síce žblnkot vody niekdajšieho parkanského artézskeho prameňa už dávno nepočuť, avšak jeden z jeho vzdia-lenejších umelo vytvorených „príbuzných", sa nachádza na pešej zóne, aby si okoloidúci najmä v letných horúčavách mohli z neho uhasiť svoj smäd, tak ako to kedysi robili našinci z osviežujúceho prameňa parkanskej artézky.
- prečítané 6945x
Posledné komentáre