A Párkányi járás központjának kialakulása 1909-ben

Muzslán volt Párkány járás központja, vagyis a szolgabírói hivatal és a járásbíróság egészen 1909-ig. Egy ideig adóhivatal is működött a faluban, mígnem 1876-ban megszüntették, s feladatait az esztergomi vette át. 1851-ben a következő helységek tartoztak a Párkányi járásbírósághoz - székhelye Muzsla:

Párkány, Barth, Bátorkeszi, Béla, Bucs, Ebed, Farnád, Gyiva, Karva, Kéménd, Kéty, Kis Bény, Kis Újfalu, Köbölkút, Kőhld-Gyarmat, Kural, Libád, Madár, Magyar Szölgyén, Mocs, Muzsla, Nagy Bény, Nagy Ölved, Nana, Német Szölgyén, Radvány, Sárkány, Zsitvatő. Már 1873-ban kérte Párkány mezőváros, s a járás 19 községe a járásbíróság Párkányba helyezését, mivel közlekedési és egyéb feltételei kedvezőbbek. Ezt a kérelmet a vármegye felterjesztette az igazságügyminiszterhez, de megtoldotta a szolgabíróság áthelyezésének javaslatával is. Az ügy azon dőlt el, a két település közül melyik tud kedvezőbb feltételeket ajánlani a szükséges új járásbírósági épület számára. Párkány jobb helyzetben volt. mind közlekedési, mind pénzügyi szempontból, nagyobb áldozatot tudott vállalni, mint Muzsla.

"A muzslaiak aligha tarthatják meg a járásbíróságot. Az igazság-ügyminiszter 800 koronát ajánlott fel az új járásbírósági helyiség árába, a község azonban 1600 koronát követel, a mit aligha kapnak meg; míg ellenben Párkány ingyen helyiséget ajánlott fel, s így minden valószínűség a mellett van, hogy a járásbíróság Muzsláról Párkányba fog áthelyeztetni. Úgy van az, ha a község nem bír érzékkel saját legközelebbi érdekei iránt." - írta 1901-ben az Esztergomi Közlöny.

1903-ban a tiszti főügyész megegyezett Párkány képviselőtestületével a királyi járásbíróság, a párkány járási szolgabírói hivatal és a főszolgabírói magánlakás áthelyezéséről. Párkány a nagykocsma épületét és telkét szemelte ki a járásbírósági új épület emelésére, amely egyelőre a párkányi takarékpénztáré volt. Muzsla hiába kínálta fel erre a célra a községi tulajdont képező Koditek-féle házat évi 1400 korona bérért, s hogy az átalakítási költségekhez 4000 koronával hozzájárul.

Főszolgabírói hivatal a híddal szemben. Később rendőrség (Verejná bezpečnosť) es ma autó es régiség múzeum.

Párkány az építkezés befejezését legkésőbb 1908. július 1-jei határidővel vállalta, a szolgabíróság részéré pedig a Milch-féle ház átengedéséről és az átalakításhoz 15000 korona hozzájárulásról döntött. Mindezekért cserébe megkapta a vármegye tulajdonát képező - eddig a szolgabíróságnak, s a szolgabírói lakásnak helyt adó -megyeházát, valamint az orvosi lakot. A belügyminiszter a szolgabíróság áthelyezéséről 1907-ben döntött. Volt épületét 1909-ben Szórád András, a volt orvosi lakot Csabák János muzslai lakosok vették meg. A járásbíróság Párkányban 1909. július l-jén kezdte meg működését.

A szolgabíró ház eredetileg 1898-ban épült Milch Miksa tulajdonában volt. Milch hajó fuvaros és kereskedő volt. A házat elzálogosította és 10 évvel később elvette a bank tőle. A ház eredeti bejárata hátul volt, most jobbra van a kaputól egy befalazott rész egy kis tetővel - ez volt a bejárat. A mostani nagy kapu 1908-ban készült.

Forrás: Muzsla - Mužla. A kezdetektől 1920-ig. Od počiatkov do r. 1920. Településtörténeti vázlatok I. Muzsla-Mužla 1997