História

Párkány város főbírája és képviselőtestülete, melynek tagjai többségükben gazdák, iparosok és kereskedők voltak, egyhangúlag elhatározták, hogy rendbe teszik a Rákóczi utcát. Hogy valamennyi korosztály tudja melyik utcáról van szó, hát a Beneš, Gottwald és a Stalingradská – tehát a Fő utcáról. Rendbe hozták a járdákat a járdák mellett az árkokat és a szép sárga keramit két oldalára, valamint a járdák mellé platánokat ültettek szép sorban. A járda és a keramit közötti részt pedig betöltötték terméskővel. Szép lett az utca. Az itt lakóknak kötelességük volt minden szombaton felseperni és meglocsolni a járdákat, télen pedig letisztítani a havat. A banknál volt a buszmegálló meg a taxisok standja. Talán négyen is voltak. Innen indult a Kovácsék zöld busza meg a Vašičeké – minden induló és érkező vonathoz. Megálló mindenütt volt, ahol valaki fel vagy le akart szállni. Ez az utca Párkány legnépesebb utcája volt. Minden házban legalább egy vagy két család lakott. A banképületben laktak a járási alkalmazottak. Mellette volt a Scheiberék szatócsüzlete. Ezután következett a Schiller ház, majd a Czukkermandliház következett. Ők bádogosok voltak és az udvarban volt a műhelyük. Ezt a községi vendéglő épülete követte.

Ak podrobne skúmame históriu vzniku parkanskej hlavnej cesty, zistíme, že hmlisté náznaky o nej sa vďaka miestneho prevozu črtali už v dávnoveku, v období sťahovania národov, a v dobe expanzie rímskej ríše. Neskôr v období budovania hradov a hradných opevnení viedla cez vtedajšiu usadlosť tzv. stredoveká cesta. Parkanská pevnosť, prepravná tepna a brod nestrácali na svojom význame ani počas tureckej nadvlády. Vojenský kartograf Cogorano, do svojej mapy z roku 1595 zakreslil všetky trasy, vedúce do vtedajšej usadlosti. V roku 1683 kresťanské vojská definitívne vyhnali Turkov z Parkanu, čím sa skončil život za hradbami pevnosti. Na niekdajších hradných ruinách začal pulzovať „nový život”. Vyrástli tu nové obytné domy a v roku 1701 bol postavený kostol. Manufaktúrna výroba sa sústreďovala do malých remeselníckych dielní, ktorých bolo okolo roku 1750 v meste osem. Oživil sa obchod a na hlavnej trase sa znovu obnovila premávka. Mária Terézia v roku 1740 udelila Parkanu mestské výsady. Na niekdajšej stredovekej ceste premávalo na kočoch a hintovoch urodzené panstvo kráľovského dvora, cirkevní hodnostári, predstavitelia politického života. Hlavnými stanicami kráľovskej hradskej cesty boli Brno, Viedeň, Bratislava, Trnava, Nové Zámky, Parkan a Budín. Na rukopisnej mape P. Kraya, pochádzajúcej z tohto obdobia je presne vyznačená časť hradskej trasy „Via Érseg Ujváriensis”, ktorá viedla z Parkanu do Nových Zámkov cez Mužlu, Búč, Bátorové Kosihy. Bol to významný a dôležitý úsek cesty smerujúcej z Budína do Viedne. V tomto období sa pre majetnejších mešťanov a obchodníkov naskytla jedinečná možnosť kúpy lukratívnych pozemkov, nachádzajúcich sa pozdĺž hradskej cesty za účelom bývania a podnikania. Vymeriavanie a parcelovanie pozemkov realizovali kráľovskí inžinieri.

Ha Párkány fő utcájának történetét közelebbről vizsgáljuk, az első útszakasz „halvány” nyomvonala a régmúlt időkre, a népvándorlás időszakára, illetve a római korra vezethetők vissza, a dunai átkelőnek köszönhetően. A várépítés fénykorában az itt található egykori kis település már a középkori út egyik fontos megállója és gázlója volt. Az erődítmény létjogosultsága mellett az átkelőhely feladata az oszmán hódoltság ideje alatt sem változott. Cogorano hadmérnök egy 1595-ből származó térkép-metszeten már részletesen feltünteti a Párkányba, ill. Párkányon átvezető egykori útvonalakat. Miután a keresztény hadak Párkányból végleg kiűzték a törököt (1683), s véget ért a palánkvár falain belüli élet, a romok helyén „új élet” kezdődött, új lakóházak épültek, templom emeltetett (1701), iparos műhelyek nyíltak, amelyekből 1750 körül már nyolc működött a városban. Újra beindult a kereskedelem, s a főútvonalon ismét megéledt a forgalom. 1740-ben Mária Terézia Párkánynak mezővárosi előjogot adományozott. Az egykori középkori úton pedig a királyi udvar előkelőségei, az egyházi méltóságok, a politika és a diplomácia képviselői közlekedtek lovas hintóikon. A (középkori) királyi várút, avagy országút fő állomásai Brünn, Bécs, Pozsony, Nagyszombat, Érsekújvár, Párkány, Esztergom és Buda voltak. Ebből az időből származó Kray-féle vármegyei térképen pontosan ki van jelölve a Párkányon, Muzslán, Búcson, Bátorkeszin át vezető Via Érseg Ujváriensis – azaz a Buda és Bécs közötti útszakasz. Ebben az időben Párkányban lehetőség nyílt arra, hogy a vagyonosabb polgárok, üzletemberek, kereskedők megvásárolják a város központjában, az országút mentén található telkeket, lakhatás és vállalkozás céljából.

Na základe štúdie Ing. Jozefa Slabáka CSc. Zostavil Roland Cucor.

Riečna doprava v našom regióne fungo­vala už od nepamäti. Avšak jej skutočný roz­mach nastal až v 18. - 19. storočí vďaka novým vymoženostiam v oblasti lodníctva a vynálezu parného stroja. Preprava poľnohospodárskych plodín, priemyselných produk­tov či osôb po Dunaji sa stala dostupnou, bezpečnou, ale najmä lacnou možnosťou. Tunajší breh Dunaja, ktorý sa nachádza oproti ostrihom­skému Hradnému vrchu, bol zo strategické­ho hľadiska vždy významnou križovatkou a spojnicou úzkeho a širokého okolia. V 20. rokoch minulého storočia bol stav miestneho prísta­viska bez spevneného brehu už nevyhovujúci. čo si uvedomovalo aj vtedajšie ve­denie mesta, preto sa odhodlalo staré prísta­visko zveľadiť, prebudovať na moderný prístav. Ako sa mu v tomto snažení darilo, to nám odhalia nasledovné riadky.

1960  dňa 14. mája 1960 minister chemického priemyslu Ing. Jozef Púčik vydal Zriaďovaciu listinu národného podniku Juhoslovenské celulózky a papierne s účinnosťou od 1. júna 1960, ktorá stanovovala aj základný výrobný program: výroba polocelulózy obalových papierov, vlnitej lepenky, obalov z vlnitej lepenky a výroba strešnej lepenky. Nadväzne 17. mája bol JUDr. Milan Michalík poverený dočasným vedením podniku a zabezpečením zápisu do podnikového registra. Podnikový register pri Ľudovom súde v Bratislave - mesto zapísal na základe rozhodnutia z 26.5.1960 n. p. JCP Štúrovo do svojej evidencie k 1.6.1960.

  172 - písomná spomienka sútoku Hrona v spise Marca Aurelia
1012 - povodeň "Mnoho ľudí pomrelo, dobytok a domy odniesla voda."
1075 - Gejza I. daruje 10 domov pltníkov opátstvu v Hronskom Beňadiku. Prvá novodobá spomienka mesta s menom Kakath.
1157 - záznam o Kakathskom výbere soľnej a prístavnej dane
1189 - Fridrich Barbarossa sa utáboril v Kakathe pri prechode so svojim vojskom do Jeruzalema